Árva testvérpár kér bebocsátást a dél-tiroli városka Freiberg-villájának kapuján. 1943-at írunk, dúl a második világháború, a villát lakó olasz tábornok és családja befogadja a frontvonalban elesett apa, az egykori jó barát gyermekeit. A rendkívüli rajztehetséggel megáldott hét éves és néma Benjamin mindenben a tizenhárom éves novérére, Emmára támaszkodik, o jelenti számára az egész világot. Ám egy német tisztek számára adott fogadás estéjén a kisfiúnak nyoma vész. Soha többé nem kerül elo, és a novérén kívül mintha senkinek sem hiányozna. Háború van, minduntalan eltunnek emberek... Ám egy emberöltovel késobb a villát megöröklo építészt, Elisabeth Waldnert nem hagyja nyugodni a rejtélyes eset, amelyre a megsárgult fényképeket és leveleket bogarászva bukkan, miközben a már lepusztult épület vastag por fedte szobáit próbálja rendbe hozni. Mindent megtesz azért, hogy felkutassa a testvérét elveszto Emmát - és hogy magyarázatot leljen Benjamin köddé válásának okaira. Nyomozásának szálai a náci orvosok embereken végzett, gyakran életeket követelo embertelen kísérleteihez vezetnek. A kisfiú sokadmagával vált a fajelméletben és a tökéletesség orült eszményében hívo kutatók alanyává. A tudománytörténelem egyik legvitatottabb idoszaka csendben, a fejlodésre hivatkozva, lépésrol lépésre készítette elo a terepet a megsemmisítotáborok borzalmához. Romina Casagrande regénye hangot ad azoknak a tragikus sorsú gyermekeknek, akiknek soha nem adatott meg a megszólalás lehetosége. Teszi mindezt az emberi élethelyzetek és kapcsolatok szerfelett finom, érzékeny ábrázolásával.